A projekt első eredménye (szellemi terméke) a szakképzés speciális környezetére alkalmazott LS elméleti modell. Az LS4VET-modellt a projektben részt vevő partnerek szakmai együttműködésben, átfogó szükségletelemzés és adatgyűjtés alapján dolgozták ki, amelynek során a következőket végezték el:
-
a partnerországokban az LS korábbi és jelenlegi szakképzési alkalmazásának felmérése;
-
a szakképzés-specifikus nemzeti (szakképzési rendszer), szervezeti (szakképző iskola) és egyéni (oktató) szintű tényezők összehasonlító elemzése;
-
a partner szakképző intézmények oktatóinak igényfelmérése.
A szükségletelemzés és az LS szakképzési kontextushoz történő adaptálása szempontjából releváns tényezőkre vonatkozó kutatásunk eredményei alapján három célkitűzést fogalmaztunk meg, amelyek folyamatos kölcsönhatásban állnak az LS4VET megvalósítása, végrehajtása és értékelése során:
-
Adaptív oktatók fejlesztése a tanítási gyakorlat vizsgálatán keresztül: a váratlan és újszerű helyzetek kezelésére való képességek fejlesztése. A tanárképzés és a tanári munkavégzés minden szakaszában fontos, hogy a tanárok fejlődjenek a tanítási gyakorlat elemzéséhez és fejlesztéséhez szükséges szakmai képességeik terén. Úgy látjuk, hogy ez az alapja és kiindulópontja annak, hogy az oktatókat bevonjuk a LS tevékenységekbe.
-
Tudásterületi határátlépéseken alapuló együttműködés és tanulás – az érdekelt felek (tanulók, oktatók, LS facilitátorok, külső szakértők, gazdasági szakemberek) bevonása. Úgy véljük, hogy az oktatók sokat tanulhatnak a munkahelyi gyakorlatból és egymás tanítási gyakorlatának megfigyeléséből. Ebből következik, hogy az LS4VET-csoportoknak mindig tartalmazniuk kell legalább egy olyan szakmai oktatót, aki munka- vagy gyakorlat-alapú tantárgyat tanít.
-
Fenntarthatóság - az LS4VET-modell végső célja az, hogy a tanórakutatás fenntartható folyamattá váljon az intézményen belül és esetleg azon kívül is. Az LS4VET-modellnek ki kell térnie azokra a szempontokra, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot a résztvevők és érintettek körében.